Közös jogorvoslati lista. 2015. december 10.
A felülvizsgálati eljárás, a perújítási eljárás és az alkotmányjogi panasz Az Abtv. Az alkotmányjogi panasz akkor is benyújtható, ha törvény felülvizsgálati kérelem vagy perújítási indítvány benyújtását is lehetővé teszi, de az indítványozó ezzel a lehetősséggel nem kíván élni. A folyamatban lévő felülvizsgálati vagy perújítási eljárás az Alkotmánybíróság eljárásának akadálya. A felülvizsgálati vagy perújítási eljárás befejezése előtt előterjesztett alkotmányjogi panaszt az egyéb feltételek vizsgálata nélkül, egyesbírói eljárásban hozott végzéssel utasítja vissza az Alkotmánybíróság, függetlenül attól, hogy a felülvizsgálati vagy perújítási eljárást az indítványozó vagy más kezdeményezte.
Fellebbezés
A felülvizsgálati eljárás illetve a perújítási eljárás lezárultát követően nyílik meg a lehetőség az alkotmányjogi panasz előterjesztésére. Az irányadó gyakorlat szerint a jogerős határozat felülvizsgálatát ebben az esetben azonban csak akkor lehet kezdeményezni, ha — a jogerős döntés közlésétől számított 60 napon belül — az indítványozó már terjesztett elő alkotmányjogi panaszt, illetve ha e határidőn belül felülvizsgálati vagy perújítási kérelemmel élt.
Egyébként a felülvizsgálati vagy perújítási eljárás lezárultát követően előterjesztett alkotmányjogi panaszban kizárólag az e rendkívüli jogorvoslati eljárásban hozott döntés alkotmánybírósági felülvizsgálata kérhető.
Alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye továbbá a Kúria hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító döntésével szemben az eljárás még folyamatban van. Ezekben az esetekben az alkotmányjogi panasz soron kívül, az egyéb feltételek vizsgálata nélkül visszautasítható.
Elérhetőségek
Ilyenkor a felülvizsgálati eljárás lezárulását követően lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani az ügyben. Ugyanakkor kivételesen lehetőség van a Kúria hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító döntésével szemben alkotmányjogi panasz előterjesztésére akkor, ha az alapjogsérelem magával a hatályon kívül helyező és a hatóságot vagy bíróságot új eljárásra utasító határozattal függ össze, illetve ha a Kúria döntése nem enged mérlegelést az alsóbb fokú bíróság, illetve az eljáró hatóság számára a meghozandó új határozat tekintetében, vagyis tartalma szerint a hatályon kívül helyező végzést az eljárást lezáró döntésnek kell tekinteni.
Szintén helye lehet alkotmányjogi panasznak a Kúria jogerős döntést hatályában fenntartó, ugyanakkor az eljárt hatóságot új eljárásra artrózisos kezelési torna döntése ellen, ha az alkotmányjogi panasz kifejezetten e döntés alaptörvény-ellenességét állítja.
A Kúria felülvizsgálati eljárást befejező döntése ellen azonban nem minden esetben lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Az Ügyrend alapján a felülvizsgálati eljárásban hozott olyan döntésével szemben lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani, mely a a megtámadott határozatot hatályában fenntartja, vagy b a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és helyette, illetve az elsőfokú határozat helyett új és a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoz, vagy c a jogerős határozatot közös jogorvoslati lista és a törvénynek megfelelő új határozatot hoz, vagy d a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, feltéve, hogy az indítványozó a jogerős döntést az Alkotmánybíróság előtt nem támadta meg, vagy a jogerős döntés ellen benyújtott panaszt az Alkotmánybíróság — a Kúria folyamatban lévő eljárására tekintettel — visszautasította.
Általános tájékoztató
Ha a jogerős döntést megtámadó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság a Kúria folyamatban lévő eljárására tekintettel visszautasította, majd a Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasító döntést hozott a hiánypótlás vagy kiegészítés elmaradása, vagy a felülvizsgálatra nyitva álló határidő indítványozó általi elmulasztása miatt, vagy azért, mert a felülvizsgálat kizárt, a Kúria ezen döntését megtámadó alkotmányjogi panaszt — amennyiben az a jogerős döntésre is kiterjed — nem lehet elkésettnek tekinteni.
Átjárhatóság az alkotmányjogi panasz egyes típusai közös jogorvoslati lista Az indítványozó alkotmányjogi panaszában hivatkozhat vagylagosan az Abtv.
- Ízületi betegség krém
- Munkatársaink a hatósági feladatukon túlmenően ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben — a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül — díjmentesen jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást nyújtanak.
- Ki a pénzügyi szolgáltató?
- Az Eüsztv.
- Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatással munkaviszony: akik között a szerződés megkötésekor munkaviszony áll fenn a Kjt.
- A térdízület kezelésének meniszkusz kürtjének károsodása
- A közfeladatot ellátó szervnél foglalkoztatottak létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatok, illetve összesítve a vezetők és vezető tisztségviselők illetménye, munkabére, és rendszeres juttatásai, valamint költségtérítése, az egyéb alkalmazottaknak nyújtott juttatások fajtája és mértéke összesítve 3.
Azaz kezdeményezheti egyidejűleg a bírósági eljárásban alkalmazott jogszabályi rendelkezés, valamint az ügyében született bírósági döntés alkotmányossági felülvizsgálatát és megsemmisítését is. Ebben az esetben mindkét típusú alkotmányjogi panasz vonatkozásában külön-külön kell indokolást előterjeszteni. Az áttérésre az Alkotmánybíróságnak az Abtv. Az Abtv. Értelemszerűen nem lehet az alkotmányjogi panaszban az Abtv.
Ez utóbbi esetében ugyanis az ügyben nincs olyan bírói döntés, melyet az Abtv. Nyilatkozat a személyes adatok nyilvánosságra hozhatóságáról Az alkotmányjogi panasz benyújtásakor az indítványozónak nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul-e nevének nyilvánosságra hozatalához. Amennyiben az érintett hozzájárul, az Abtv. Az indítványozó hozzájárulásának hiányában az Alkotmánybíróság az indítványban foglalt alkotmányossági kérelem lényegét teszi közzé.
Az indítványban foglalt alkotmányossági kérelem lényege — az indítványban foglalt, a személyek azonosítását lehetővé tevő adatok törlése mellett — az indítvány szövege másolatának a közzétételével is történhet.
Nem kell nyilatkozatot tennie az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek, és az e minőségében eljáró személynek, a meghatalmazottként vagy védőként eljárt ügyvédnek, az egyesületnek és az alapítványnak, mivel az ő adataik nem minősülnek személyes adatnak, ezért azokat az Alkotmánybíróság — az Alkotmánybíróság Hivatalának adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata értelmében — közzéteszi.
A Magyar Tudományos Akadémia bilaterális együttműködési megállapodásai keretében pályázatot hirdet kétoldalú nemzetközi kutatási projektek mobilitási költségeinek támogatására. A pályázat meghirdetésének időpontja: Támogatásra jogosultak köre A támogatásra akadémiai kutatóközpontban, akadémiai kutatóintézetben, felsőoktatási intézményben működő Lendület-kutatócsoportban és támogatott kutatócsoportban dolgozó kutatók pályázhatnak.
Fentiek értelmében célszerű, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panasz benyújtásával egyidejűleg nyilatkozzon, hogy személyes adatai neve közzétételéhez hozzájárul-e. Az ügy elintézését mindazonáltal semmilyen módon nem befolyásolja vagy hátráltatja, amennyiben az indítványozó nem nyilatkozik, vagy nem járul hozzá a személyes adatai neve nyilvánosságra hozatalához. Eljárási határidők Az Közös jogorvoslati lista főtitkára az alkotmányjogi panasz megérkezését követően megvizsgálja, hogy az indítvány a törvényben meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelel-e.
Hiánypótlásra hívhatja fel az indítványozót, aki annak harminc napon belül köteles eleget tenni. E határidő elmulasztásának kimentésére nincs lehetőség; ha a hiánypótlási felhívásra az indítványozó legkésőbb a A főtitkár az indítványozót tájékoztatja, ha az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság nyilvántartásba vette.
Ezt követően történik meg az ügy kiszignálása az előadó alkotmánybíróra. Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról a főtitkár tájékoztatásától számított százhúsz napon belül kell döntenie az Alkotmánybíróságnak.
Az előadó alkotmánybírónak az első érdemi döntés-tervezetet legkésőbb a befogadást követő száznyolcvan napon belül kell a testület elé terjesztenie. Ugyanakkor az érdemi döntés meghozatalára az Ügyrend nem állapít meg határidőt. A százhúsz és száznyolcvan napos határidőket az előadó alkotmánybíró javaslatára a testület elnöke meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbításáról az indítványozót az előadó alkotmánybíró értesíti.
A főtitkári előkészítő eljárás és az egyesbírói eljárás Közös jogorvoslati lista Alkotmánybíróság eljárásának előkészítését a főtitkár végzi.
Alkotmánybíróság | Általános tájékoztató
A főtitkár az alkotmányjogi panaszt megvizsgálja, és tájékoztatja az indítványozót arról, hogy az indítvány alkalmas-e alkotmánybírósági eljárás megindítására, azaz a beadvány megfelel-e az indítványra vonatkozó, törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek. Nem kerül sor az indítvány érdemi vizsgálatára, ha az indítványozó az alkotmányjogi panasz előterjesztésére a törvényben meghatározott határidőt [Abtv.
Ha az indítvány a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, a főtitkár hiánypótlásra hívja fel az indítványozót. Az Alkotmánybíróság — a főtitkár javaslatára — egyesbírói eljárásban dönt az indítvány érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról abban az esetben, ha az indítványozó nem fogadja el a főtitkár tájékoztatását, illetve ha az indítvány a hiánypótlási felhívás ellenére sem felel meg az indítványra vonatkozó formai vagy alapvető tartalmi feltételeknek.
Ugyancsak egyesbírói eljárásban kell dönteni az igazolási kérelem tárgyában. Ha az igazolási kérelmet elkésve terjesztették elő, továbbá ha az elmulasztott cselekményt a kérelemmel egyidejűleg nem pótolta az indítványozó, az közös jogorvoslati lista dönt a kérelem visszautasításáról. Ha az egyesbíró az igazolási kérelemnek helyt ad, a pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az indítványozó az elmulasztott közös jogorvoslati lista belül teljesítette volna.
Ugyancsak egyesbírói eljárásban dönt az Alkotmánybíróság akkor, ha felülvizsgálati vagy perújítási eljárás van folyamatban. Az előkészítő eljárás végén a főtitkár levélben tájékoztatja az indítványozót, hogy az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság nyilvántartásba vette.
Ezt követően kerül sor az ügyben az előadó alkotmánybíró kijelölésére. A formai és tartalmi szempontból eljárás megindítására alkalmas indítványt az Alkotmánybíróság nyilvántartásba veszi, és az elnök kijelöli az közös jogorvoslati lista alkotmánybírót. Eljárási szabályok Az Alkotmánybíróság az indítvány érdemében — főszabály szerint — a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az Alkotmánybíróság megkeresheti és nyilatkozattételre hívhatja fel az indítványi kérelemmel érintett szervet, hatóságot, valamint iratanyag megküldése céljából megkeresheti az ügyben eljárt bíróságot.
Kisfaludy György - 2022.11.17_1.rész
Jogszabály alaptörvény-ellenességével kapcsolatos panasz esetén a jogszabály megalkotója illetve a törvény kezdeményezője az üggyel kapcsolatos álláspontját megküldheti az Alkotmánybíróságnak, és véleményének megküldésével egyidejűleg kérheti személyes meghallgatás lehetőségének biztosítását, melyről a teljes ülés többségi szavazással dönt. A meghallgatásra az indítványozót is meg kell hívni, közös jogorvoslati lista lehetőséget kell biztosítani számára, hogy álláspontját előadja.
Az Alkotmánybíróság a fentiektől függetlenül is, szükség esetén elrendelheti az indítványozó vagy harmadik személy személyes meghallgatását, vagy nyilatkozattételre hívhatja fel.
A befogadási eljárás Az Alkotmánybíróság — a fentiekben ismertetett előkészítő eljárást követően — az előadó alkotmánybíró javaslatára az alkotmányjogi panasz befogadásáról, vagy — amennyiben a befogadás feltételei nem állnak fenn — az alkotmányjogi panasz visszautasításáról dönt.
Ha nem merül fel kétely a panasz befogadásával kapcsolatban, és az eljárás meggyorsítása érdekében célszerűnek látszik, az előadó alkotmánybírónak lehetősége van, hogy az alkotmányjogi panasz befogadása helyett érdemi elbírálást tartalmazó határozattervezetet terjesszen a testület elé.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
helyi önkormányzati választások
Az alkotmányjogi panasz befogadásáról a testület nem hoz végzést, csupán a testületi ülés emlékeztetője rögzíti a befogadás tényét, melyről az indítványozót és az elsőfokú bíróságot értesíteni kell. Az alkotmányjogi panasz visszautasításának van helye, ha az indítványozó érintettsége nem állapítható közös jogorvoslati lista, vagy ha az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit nem merítette ki.
Visszautasítja az Alkotmánybíróság a panaszt akkor is, ha az abban felvetett problémát korábban már elbírálta artrózis kezelési terápia iudicataha az indítvány elbírálása nem tartozik a hatáskörébe, ha a hiánypótlás vagy egyéb nyilatkozat elmaradt, s mindez az ügy elbírálását ellehetetleníti, illetve ha az indítvány egyéb okból nem felel meg a törvényi feltételeknek.
A befogadás visszautasítása esetén az Alkotmánybíróság tanácsa rövidített indokolással ellátott végzést hoz. A befogadás feltételeivel kapcsolatban további zsibbad a lábfejem az egyes alkotmányjogi panasz típusok ismertetőinél olvashatók. A befogadást követően az előadó alkotmánybíró az ügy érdemi elbírálását tartalmazó határozattervezetet terjeszt a testület elé.
Döntéshozatal Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz ügyekben öttagú tanácsban vagy a teljes ülésen dönt. A visszautasításról szóló végzés, illetve az érdemi határozat kiadmányozott másolatát az Alkotmánybíróság megküldi postán az indítványozónak jogi képviselőjénekaz elsőfokú bíróságnak, valamint az egyéb érintetteknek. A döntés határozat vagy végzés anonimizált változatát az Alkotmánybíróság közzéteszi a honlapján és az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapjában.
Rendes jogorvoslati eljárások polgári ügyekben Közös jogorvoslati lista
Jogszabályt megsemmisítő, valamint az Abtv. Az Alkotmánybíróság emellett elrendelheti egyéb határozatának nyilvános kihirdetését. Jogkövetkezmények Ha az Alkotmánybíróság az Abtv. Az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is.
Ha az Alkotmánybíróság az Abtv.
Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alaptörvény-ellenességét is megállapíthatja, ha a jogszabályt a konkrét esetben még alkalmazni kellene. A Kúria döntése során köteles figyelembe venni az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakat és a vonatkozó eljárási szabályokat.
Ha az Közös jogorvoslati lista büntetőügyben hozott ítéletet semmisített meg, a büntetőeljárást meg kell ismételni. A megismételt eljárásban — főszabály szerint — nem lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, illetve az ítéletben kiszabott büntetésnél közös jogorvoslati lista büntetést kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.
Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás és szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelheti el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés következne.
Betekintés az alkotmánybírósági eljárás irataiba Az alkotmányjogi panasz eljárásban az indítványozó és az ellenérdekű fél betekinthet az eljárás meghatározott irataiba, azokról jogosult másolatot, kivonatot készíteni. A befejezett eljárásokban az eljárás meghatározott irataiba betekinthet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az erre vonatkozó jogos, a tevékenységével összefüggő érdekét valószínűsíti.
Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében, a felügyeleti eljárás keretében, Jogorvoslati eljárások kérelem alapján Fellebbezés Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Törvény a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írhat elő. Törvény azt is előírhatja, hogy fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.
Nem nyilvánosak az előkészítéssel összefüggő belső munkaanyagok, különösen az indítványelemzés, a problematika vagy feljegyzés, a döntés-tervezet, a módosító- és szerkesztési javaslat, az előadó alkotmánybíró jegyzete, az ügyhöz csatolt emlékeztető, valamint az ügyintézéssel kapcsolatos egyéb tanácsvezetői és elnöki intézkedés, utasítás. A minősített adatokat tartalmazó irat nem nyilvános az indítványozó, illetve jogi képviselője és az ellenérdekű fél számára sem.
A törvény egyes rendelkezéseinek magyarázatát tanulmányok egészítik ki.
A kötet a Pázmány Press gondozásában jelent meg, és teljes tartalma ingyenesen elérhető az alábbi linkekről.
